Órák, tesztek, hírek.

Nagymutató blog - megmondja, hány óra van...

Svájci óra vagy japán? A nagy pontosság mérés teszt eredményei

Te melyikre esküszöl? Mi a japánokra, de megmértük mindkettőt. Meglepődtünk?

2018. október 19. - Taliga Tamás

 svajci-vagy-japan-ora-header.jpg

Darázsfészekbe nyúlni nem okos dolog, most mégis belepiszkálunk egy kicsit. Vallásos áhítat övezi a svájci és japán szerkezetek megszállottjait, amikor párásodó szemmel írják le az órájuk pontosságát, hány másodperc is naponta. Mivel mi az alsó/középkategória modelljeit igyekszünk bemutatni neked, most sem tettünk másképp, fogtuk, és megmértük a legnépszerűbbeket.

Járáseltérés – valóban olyan fontos?

A pontosság (szakmai nevén járáseltérés, vagyis az az idő megadva másodpercben, amennyit siet vagy késik 24 óra alatt egy óra szerkezete) bizonyos szempontból fontos, más szempontból szinte lényegtelen.

A szempont pedig a járáseltérés mértéke.

Amíg az órád napi 4-5 másodpercet késik vagy siet, igazából sok kellemetlenséget nem okoz, nagyjából 2-3 hetente utána állítod azt az egy percet, amivel eltér a pontos időtől, majd boldogan teszed tovább a dolgod.

Azonban van az a mérték, ami már zavaró lehet, ez például napi 30 másodperces eltérésnél már jól érzékelhetővé válik, hiszen így egyetlen hét alatt már 3-4 perc körül jár az eltérése, és így már azért könnyű lekésni a buszt…

Hogy miért járáseltérésről írok, és miért nem pontatlanságról? A járáseltérés attól, hogy az óra nem 24 óra alatt teszi meg az egy napra rendelt útját, még nem egyenlő a pontatlansággal, a mai szerkezetek jellemzően igen kiegyenlítetten térnek el. Úgy is mondhatjuk, hogy nagyon pontosan késnek vagy sietnek, mivel a járásuk nem egyenetlen, hanem stabilan siet vagy késik naponta ugyanannyit.

És mit lehet tenni ezzel?

Jó hír: ez egy nagyon egyszerűen orvosolható probléma. A legtöbb órás rendelkezik valamilyen műszerrel, amely képes könnyen és gyorsan mérni ezt az eltérést, és rendelkezik a tudással, hogy melyik szabályzót merre kell állítania a pontosabb járáshoz.

Ez egy pár perces művelet, ami után a mai mechanikus szerkezetek járáseltérése minimális, napi 1-2 másodperces szintre állítható, és innentől megszűnik a probléma, illetve az állapot.

Éppen ezért ha csak ez tartana vissza egy remek mechanikus szerkezettel készült óra megvásárlásától, bátran vágj bele, mert egyszerű a megoldás, és nem is túl költséges, de azt el kell fogadni, hogy a mechanikus óraszerkezetek miniatűr gépészeti műremekek, melyeket szabályozni, karbantartani és szeretni kell.

ora-karbantartas.jpg

Japán vs svájci – melyik a jobb?

Maga a kérdés nem igazán értelmezhető, csak abban az esetben, ha sikerül hasonló kategóriájú szerkezeteket összehasonlítani. A svájci óraipar hosszabb múltra tekint vissza, mint a japán, de a japán mérnökök elszántsága és a keleti gondolkodásmódjuk segített nekik abban, hogy rohamléptekkel zárkózzanak fel műszakilag és minőségben is.

Az alsó és közép kategóriát gyakorlatilag mára a japán órák uralják, a mechanikus szerkezetek terén a Seiko és a Citizen / Miyota a csúcsragadozó. A kínaiak is rajta vannak a fejlesztéseken, de eddig minőségi és tartós darabokról nem hallottunk, rémtörténeteket annál többet.

A felső / prémium kategóriában egyaránt találhatunk japán és svájci szerkezeteket is, a kínálat 95%-a a svájci gyártóktól kerül ki (bár ezzel is vigyázni kell, mi a svájci és mi nem, itt írtunk róla korábban, amikor változott a törvény, szerencsére előnyére). A japánok között feltűnnek a felső kategóriában a Seiko darabjai, a 8L / 8R / 9S a Grand Seiko modelljeit erősíti, de elkészítették az egyedi megközelítést alkalmazó Spring Drive szerkezetet is, amely egy elektronikusan szabályozott mechanikus kaliber, rendkívüli pontossággal.

A svájci fölény a prémium kategóriában jelentős, sok gyártó sok típust gyárt és finomítgat évtizedek óta, ők inkább a hagyományos, bevált technikát tartják minél tovább gyártásban.

És éppen ez az oka, hogy nem sok értelme van az ilyen összehasonlításnak, mert autós hasonlattal élve egy japán és egy német luxusautót ugyan össze lehet hasonlítani, csak semmi értelme, mindkettő luxust kínál, de máshogy.

Megmértük, meglepődtünk, most megmutatjuk, melyik a legpontosabb

A cikk apropója az volt, hogy hirtelen felszaporodtak a főszerkesztői íróasztalon a különféle szerkezetek, közel hasonló kategóriából, és adta magát, hogy tegyünk pontot egy egzakt méréssel a svájci-japán meccsnek.

Hát, nem igazán sikerült.

Négy szerkezetet mértünk, egészen pontosan ezeket:

  • Miyota 9132 – új, szabályozatlan

miyota-9132-szerkezet.jpg

  • Seiko 7s26 – új, szabályozatlan

seiko-7s26-szerkezet.jpg

  • Orient F6922 – új, szabályozatlan

orient-f6922-szerkezet.jpg

  • ETA 2824-2 – új, szabályozatlan

eta-2824-2-szerkezet.jpg

  • Seiko 7009A – 25 éves, szervizelve és beszabályozva

seiko-7009a-szerkezet.jpg

A három új japán szerkezet a piacon kaphat legnépszerűbb modellekben megtalálható, azért nem írunk most óra típusokat, amik a műszerre kerültek, mert lényegtelen, ahogy tudjuk, az igazság odaát van.

A kakukktojás svájci ETA szerkezet hozzávetőleg megfelel a Miyota 91xx sorozatnak, hiszen anno a Miyota bevallottan ennek az igen népszerű, sokat tokozott modellnek kívánt konkurenciát állítani. (Tokozásnak azt a jelenséget hívja az óraipar, amikor egy kisebb gyártó nem fejleszt és gyárt szerkezeteket saját magának, hanem megvásárolja azt egy erre specializálódott gyártótól, tokot rendel más gyártótól, és jó esetben az összeszerelést maga végzi el, csak a design-t hozzáadva).

Mivel mértünk?

A mérés eszköze a Lepsi Watch Scope volt, amely egy kifejezetten erre a célra készült szerkezet, korábban már olvashattál róla nálunk. Svájcban készül, reméljük ez nem befolyásolta a mérést ;)

lepsi watch scope

Japán vagy svájci? - Az eredmények

Jöjjenek az eredmények, mindenféle rangsorolás nélkül, egy kis magyarázat hozzá:

  • Frequency: a szerkezet féllengésszáma, ez az egyszerűbb szerkezeteknél jellemzően 21.600 /óra, a „nagyoknál” 28.800 /óra
  • Rate variation: a járáseltérés, mp/nap mértékegységben megadva, vagyis ennyit késik vagy siet a szerkezet naponta
  • Amplitude: Lengésszög, vagyis az óra „szívének”, a billegőnek a két végpont között megtett útjának szögét mutatja
  • Beat error: Sántítás, a billegő két oldali lengései közti különbség
  • Lift angle: bonyolult jellemző, a billegő három érintése között bejárt szög, a járáseltérés szempontjából túl sok jelentősége nincsen

A féllengésszám egy szerkezeti adottság, a magasabb érték kisimultabb, egyenletesebb és talán pontosabb járást ad. A járáseltérés egyértelmű, az egész mérés célja ez volt, érdekes eredményekkel. A lengésszög nehezebb kérdés, ennek a jó, vagy elfogadható értéke például eltér a svájci és a japán szerkezeteknél, de a kategóriák között is van eltérés, az egyszerűbb japánoknál a 260-270 fok már teljesen elfogadható, míg a svájciaknál „elvárt” a 300 fok feletti szám.

Jöjjenek az értékek, amit a Lepsi Watch Scope mért.

Seiko 7s26 3Hz

A Seiko egy alap „igásló” szerkezete, a legolcsóbb Seiko 5 modellektől az egyik legnépszerűbb búváróráig (Seiko SKX007) megtalálható. Új szerkezet, utólagos szabályozás nélkül.

 7s26_20181018-120006_watch_scope.jpg

Orient F6922 3Hz

Az Orient nemrég módosított szerkezete, kézi húzás funkciót kapott másodperc stop lehetőséggel, ami a minél pontosabb beállítását teszi lehetővé. Új szerkezet, utólagos szabályozás nélkül.

f6922_20181018-112931_watch_scope.jpg

 

Miyota 9132 4Hz

A Miyota szerkezete már magasabb frekvencián jár (28.800 féllengés /óra, másképpen 4 Hz), és a fejlesztésekor az ETA alap szerkezetének megfelelés volt a cél. Új szerkezet, utólagos szabályozás nélkül.

miyota_9132_20181018-113024_watch_scope.jpg 

 

ETA 2824-2 4Hz

A belépő svájci szerkezet, szintén a megbízható „igásló” kategória. Hogy a pedigréje mennyit számít a mindennapokban, most láthatod. Új szerkezet, utólagos szabályozás nélkül.

eta-2824-2_20181018-113119_watch_scope.jpg 

 

Seiko 7009A 3Hz

Érdekességképpen került a tesztbe ez a modell. A Seiko 5 sorozat korábbi alap szerkezete, a mérésre került darab saját vásárlás volt 25 éve, így az előélete ismert. Két éve teljes szervizen esett át, ahol szabályozásra is sor került, és ez látszik is az eredményén.

7009a_20181018-112832_watch_scope.jpg 

 

Svájci vagy japán? Számít?

Ebben a kategóriában, ahogy a számok is bizonyítják, nem. Az alsó / közép kategória határán egyensúlyozó szerkezetek japán modelljei éppen úgy teljesítettek, mint svájci társuk. Ami egyértelműen látszik, az a következő: ezek a szerkezetek gyárilag nincsenek szabályozva pontosra, viszont magukban hordozzák a lehetőséget, hogy egy hozzáértő órás mester akár álomhatárra szabályozza őket.

Akkor miben különböznek a sokszoros áron készülő nagyágyúktól?

Leginkább abban, hogy míg egy komolyabb szerkezet szabályozás után (feltételezve a rendszeres karbantartást is) képes egyenletesen tartani a napi pár másodperces járáseltérését, az olcsóbb társaik ezt jellemzően csak átlagban hozzák. A járásuk lényeges hektikusabb, nappal és éjszaka, ilyen-olyan pozícióban jóval nagyobb az eltérése, mint egy felső kategóriás darabé. Ám ez súlyosan mérhető az árukban is, ezért ha együtt tudsz élni azzal, hogy az órádban a kis gépecske nem tökéletes, csak igyekszik az lenni, és belefér a heti fél perc a beállításához, bátran vágj bele.

Ha nem, még mindig van opció, válassz egy kvarc órát, akár rádiójel vagy GPS vezérléssel, solar szerkezettel, és többet nem lesz gondod a pontossággal.

watchmaker-1163433_1280.jpg